Kedves érdeklödök.

2011 november 9.-én lehetöség lesz megnézni "Dracula árnyéka -  A romániai forradalom kitörésének valódi története"-filmet, ami foglalkozik a Temesvári eseményekkel 89 és 90 ben, valamint a Montreali  titkos misszióval, ami elinditotta az egészet, a régi politikai rendszer összeomlását. (A film megnyerte a Magyar Filmszemle Diját, 2010-ben.) A filmet Szöczi Árpád rendezte, kanadai-német-román kooprodukcióban. Szöczi, aki Torontoban született, de nagyszerüen beszél magyarul, egy skandináv bemutató körútra jön novemberben, amit Koppenhágával indít. 10.-én Göteborgban, majd 11.én Stockholmban vesz részt a filmbemutatón. A bemutatókat egy kb. félórás elöadás követi, ahol bövebben lehet hallani a film létrejöttéröl, és lehet kérdést is feltenni Szöczi Árpádnak.  

A koppenhágai bemutató:

Idöpont: 2011 november 9.-én   18:00 órai kezdettel és kb. 21:00 óráig.

Hely: Verdens KulturCentret, Nørreallé 7, lokal 305.  2200 København N (a Skt.Hans Torv közelében).

Szöczi Árpád nem kér honorárt az elöadásért, de mivel a bemutató rendezéséhez helységet és A/V eszközöket bérlünk a VKC-töl, kérjük a résztvevöket, hogy minimum 20 dkk-val járuljanak a filmbemutató rendezéséhez. "Kaffé og småkager": természetesen lesz.

Szeretnénk, ha jelölnétek részvételeteket  "jövök / nem jövök "  a következö elérhetöségen: endre.meszaros1@gmail.com
vagy  tlf.: 25 31 79 71

üdvözlettel a rendezöség

Haulik Kristin, Hirtling Béla, Mészáros Endre


Magyarországi összeállítás a filmröl 2009:

"Drakula árnyéka: a romániai forradalom kitörésének valódi története"

Kitekintő összeállítás
2009. december 16., szerda

A romániai forradalom kitörésének, és a temesvári eseményeknek a huszadik évfordulóján, ma este lesz a Drakula árnyékában című film magyarországi bemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A film első ízben szólaltatja meg a véres romániai forradalom szereplőit, és viszi vászonra az eseményeket. A rendszerváltás történetét nem ismerjük eléggé; ne hagyja ki a bemutatót!

A húsz évvel ezelőtti eseményekről sajnos nincsen elég tudása korunk emberének. Ennek csak egyik oka, hogy tulajdonképpen a „mai napig nem tudjuk mi is történt pontosan”. A másik, hogy az események közelsége és érzékenysége miatt az iskolákban sem tanítják a rendszerváltás, illetve az azt megelőző évtizedek eseményeinek hiteles történetét, vagy azt is csak igen felületesen. Emiatt fordulhat elő az is, hogy a Romániában végzett felmérés szerint a megkérdezettek 73 százaléka(!) gondolja úgy, hogy kár volt kivégezni Elena és Nicolae Ceausescut, illetve sírja vissza a rendszerváltás előtti időszakot. A kommunizmussal való végleges szakítás és elszámolás feltétele az események feltárása, a velük való szembenézés, és a helyes következtetések levonása. Romániában ez ügyben még akad tennivaló.

A Drakula árnyékában azért is korszakalkotó, mert a maga nemében először nyújt lehetőséget az eddig elmaradt lépések megtételére. Az emlékévnek köszönhetően egyébként egyre több közéleti személyiség és politikus szólal fel az események tisztázása érdekében. Remélhetőleg az újraválasztott Traian Basescu teljesíti a választási kampányban tett ígéretét, és alapos vizsgálatot indít a történelem feltárására. (A hatalmi gépezetben jelen lévő kommunista nómenklatúra maradéka, illetve a Securitate archívumainak csak korlátozott elérhetősége még aggodalomra adnak okot.)

A kiváltó okok évtizedekre nyúlnak vissza

Az 1917-es oroszországi forradalom idején mondta Lenin, hogy a forradalmakat nem lehet előre megszervezni, pontosan előkészíteni, vagy irányítani… azok akkor törnek a felszínre, amikor egy társadalom egésze mondja, és érzi.. ELÉG VOLT! Ez igaz a temesvári eseményekre is.

A film bemutatja a Montreálból irányított titkos küldetést is, amely 1989 tavaszától szerveződött, és amely keretében kanadai miniszterek és egy riporter utaztak Temesvárra, hogy titokban interjút készítsenek Tőkés László református lelkésszel. Egyéni akciók szintjén tehát lehetett előre szervezni, egy társadalom felkelését, a tűntetésekben, a forradalomban résztvevő tízezrek mozgatása és lelkesedése azonban már nem irányítható, vagy tervezhető.

Az ötvenes években háromféle ember élt Magyarországon – kezdődik a korabeli magyar vicc. Az első, akit már egyszer lecsuktak, a második, aki épp letartóztatásban ül, és a harmadik, akit le fognak tartóztatni– politikai okokból. A vicc Romániában is megállta volna a helyét, még a nyolcvanas években is.

Ha a romániai események kiváltó okait kutatjuk, a teljesség igénye nélkül, és csak fő vonalakban, akkor azt lehet mondani, hogy ezek fő pillérei a gazdasági „jólét”, az általános társadalmi elégedetlenség, és természetesen a titkosrendőrség által generált terror voltak. Nem csak a nemzeti kisebbségek jogainak, identitásának és életvitelének ellehetetlenítése folyt a Secu tolmácsolásában (falurombolás, homogén Románia kiépítése stb.), hanem a többségi társadalom is egzisztenciális válságba került a kommunista Ceusescu-korszak következtében (1981 óta például jegyrendszer működött az országban). Az egyre erőteljesebb elégedetlenség és ellenállás jelei már 1987-ben érezhetőek voltak, amikor a brassói traktorgyár munkásai lázadtak fel. A növekvő társadalmi elégedetlenségre növekvő elnyomással válaszolt a rezsim és a titkosrendőrség, ami a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltette. A rendszerváltó események az 1989. december 16-17-i temesvári tűntetések hatására gyorsultak fel.

Temesvári események – pontosan húsz éve történt

Tőkés László 1989 decemberére már a magyar és nemzetközi sajtóban is hallatni tudta hangját, amely az Istenhit és hívek támogató serege mellett erőt adott neki az eseményekben való aktív részvételre. Annak ellenére, hogy november 28-án a városi törvényszék koholt vádak alapján olyan döntést hozott, hogy Tőkésnek el kell hagynia a parókiát, a család nem tágított. Az egyházközösség román és magyar tagjai a templomot és parókiát körülvéve támogatták őket döntésükben. A kilakoltatási végzést december 16-án kellett volna kézbesíteni és teljesíteni, de a tömeg ezt megakadályozta.

Az időközben antikommunista tüntetéssé, majd másnapra felkeléssé alakult tiltakozás híre gyorsan terjedt a városban, több ezren csatlakoztak. Ez kivívta a rendőrség és a Securitate haragját. A karhatalmak először csak könnygázzal és vízágyúval, azonban december 17-ére, vasárnap reggelre virradóan már fegyverrel igyekeztek a „rendet” fenntartani, sikertelenül. Az emberek élőláncot alkotva álltak a tankokkal szemben. Sok tíz ember élete, és több száz megsebesülése volt a rendszerváltás ára Temesváron.

„Mivel a tiltakozók eleinte nem hitték, hogy igazi golyókkal lőnek közéjük, a védekezés és visszavonulás helyett megpróbáltak szembeszállni a katonákkal, tankosokkal. „Erőszak nélkül”, „Ne lőjetek, mi is románok vagyunk!” – kiáltották egyre többen, mindhiába. 19 órára a füst és a puskapor miatt már alig lehetett lélegezni a városközpontban, ekkor estek el a forradalom első áldozatai is. Egyetlen nap alatt 66-an vesztették életüket, 196-an megsebesültek. 40 holttestet egy bukaresti szeméttelepen égettek el, hamvaikat a csatornába szórták. Aznap este a kommunista párt központi vezetése árulóknak minősítette a tiltakozókat, s a tüntetések elfojtása mellett döntött.” – /Krónika.ro/

A temesvári sortüzek pereinek lefolytatása és az ügyek lezárása mai napig várat magára. Emiatt nemrég Románia figyelmeztetést is kapott az Emberi Jogi Bíróságtól.

Ezt követően az események gyújtópontja Temesvárról Bukarestbe helyeződik át (de komoly tűntetések voltak Aradon és Kolozsváron is), ahol a kommunista nagygyűlést százezer „nem szívesen látott vendég” zavarta meg, és amely pár nappal később a diktátor-házaspár kivégzésében csúcsosodik ki. A tíznapos összecsapásokban több ezer halott, és háromezer sebesült vére pecsételte meg a román rendszerváltást. Az erre való emlékezés kötelező!

Drakula árnyékában

A röviden ismertetett eseményeket viszi tehát vászonra a Drakula árnyéka - A romániai forradalom kitörésének valódi története című film, melynek ősbemutatójára december 15-én került sor Romániában és Németországban. A film rendezője Szőczi Árpád. A film a lehetőséghez mérten nagy részletességgel tárgyalja a hátborzongató eseményeket, és a (csak) részben megnyitott Securitate-archívumoknak köszönhetően nyilvánosságra hoz titkosrendőri személyazonosságokat, és egykori vezetőket is megszólaltat.

A korszakalkotó, és remélhetőleg – az eseményekről való tudás és tájékozottság tekintetében – korszakváltó film magyarországi első vetítése ma este 7 órakor kezdődik az Uránia Filmszínházban! Ha elolvasta a cikket, ott a helye a vetítésen is!